Szerkesztette: Varga Zoltán

Méret: B5

Oldalszám: 214

Kötés: Keménytáblás - cérnafűzött

Illusztrációk: Képek-táblázatok

Kiadó: Pars Szoftverház Kft.

ISBN: 978 615 81152 4

LEÍRÁS:

A szerző (*1939) a Debreceni Egyetem emeritus professzora, az MTA Eötvös-koszorús doktora, Széchenyi-díjas. 1982–2004 között az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék és a Biodiverzitás doktori program vezetője. Az elsők között, hazai viszonylatban úttörőként vezette be a molekuláris filogeográfiai módszereket Európa és a Kárpát-medence faunatörténetének vizsgálatában, a glaciális refugiumok és a jégkorszak utáni benépesülés útvonalainak feltárásában. Évtizedeken át, napjainkig a magashegységek életföldrajzi viszonyainak és a bagolylepkék taxonómiájának és filogenetikai viszonyainak a kutatója, eddig mintegy 250 tudományos közleménye jelent meg, munkatársaival együtt több mint 250 tudományra új fajt és 28 új nemzetséget írt le. Szerkesztője és szerzője a Taxonomic Atlas of Eurasian and North African Noctuoidea könyvsorozatnak.

Kutatásaira alapozva elméleti szinten is foglalkozott a fajképződés és a fajon belüli evolúció, valamint a filogenetikus rendszerezés kérdéseivel, és évtizedeken át oktatta az állatvilág rendszerezésével és fejlődéstörténetével kapcsolatos ismereteket graduális és poszgtraduális szinten, mint professzor és doktori témavezető.

Könyvünk ennek a több évtizedes kutató és egyetemi oktató munkának az eredménye, mivel szerzője előadásainak anyagához folyamatosan gyűjtötte és feldolgozta az állatvilág kialakulására és törzsfejlődésére vonatkozó nemzetközi szakirodalmat. Munkája az első összefoglaló magyar nyelvű munka az állatvilág fejlődéstörténetéről és filogenetikus rendszeréről. Az eukarióta szerveződési szint kialakulásától kezdve tekinti át a soksejtű állati szerveződés menetét, az állatvilág evolúciós változásait és sokféleségének kialakulását a földtörténeti folyamatok színpadán. Megmutatja, hogy a mai ökológiai „színjáték” minden szereplőjének evolúciós előélete van, amely meghatározza, hol-mikor léphetett színre, terjedhetett szét vagy szorult menedékbe, milyen közösségeknek vált részesévé, és miként halhatott ki. Láthatjuk, hogyan formálták a bioszféra képét az állatvilág domináns csoportjai, a talajlakó szervezetektől kezdve, a növény-zetet formáló legelő állatközösségeken át egészen az emberi faj egyre globálisabb hatásáig.