Állatorvosi, Állattenyésztési, Állatvédelmi jogi és Biológiai szakkönyvek széles kínálata

Írta: Dr. Kováts Zsolt

Kiadó: DIETVET-HOLISTIC Bt.

2016
Budapest

Dr. Kováts Zsolt Szigetvárott, 1941. szeptember 21-én született. Kora gyermekkorát Győrasszonyfán töl-tötte, majd a család Budapestre került. A Petőfi Sándor Gimnázium-ban érettségizett, majd 1966-ban az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Egy éven át gyakorló állatorvosként dolgozott, de a diploma számára nem első-sorban a klinikai praxis előföltétele volt, hanem lehetőség kinológiai tudásának elmélyítéséhez. Hiszen már gimnazista korában sem volt kérdéses, hogy kinológusként kívánja pályáját befutni. Ebben meghatározó élmény volt Ropszi nevű németjuhász kutyájával való találkozása. S a gyermekkori álom valósággá vált, amikor 1967-ben a Belügyminisztériumban kezdett el dolgozni, kezdetben a nyomozó kutyavezetők irányítását végezte, majd 1970-ben a Kutyavezető-képző Iskola kinológiai tanszékének vezetője. Alezredesi kinevezése után 1987-ben került nyugállományba.

Szakmai tudását és ismereteit fölhasználva segítette a Magyar-országi Németjuhász Kutyaklub megalakulását, amelynek örökös díszelnöke lett. A vakvezető kutya kiképzésben végzett munkájáért 1986-ban Braille-Aranyérmet kapott. Írt és megjelentetett 13 könyvet és 450 egyéb közleményt. Bár napi munkája során elsősorban az őrző-védő kutyafajtákkal dolgozott, de érdeklődése, tudományos tevékeny-sége középpontjában a kutya mint faj, és mint a természet része, a kutya és az ember kapcsolata állt. Fajtától függetlenül a kutyát szerette. A magyar értékek iránti elkötelezettsége révén jutott el kutatómunkája során az agárhoz, a ennek hazai hagyományait gyűjtötte össze "Az agarak futásáról" (Alapítvány a Magyar Állatorvos-tudományért.   Budapest, 2001) című könyvében.

Élete egyik főművének tekinthető "Kutyaiskola" (Gondolat. Budapest, 1986) könyvével rendszerbe foglalta a tudományos alapokon nyugvó gyakorlati kutyakiképzés módszer-tanát. Jelen könyve áttekinti a rendőrkutya hazai és európai történetét, betanításának múltbeli és korszerű elméletét és gyakorlatát, megteremtve ezzel a magyar kriminálkinológia tudományát.

1997-ben baleset következtében hunyt el. Tragikusan korai halála akadályozta csak meg, hogy befe-jezze az „Agár, a kopó és a ló”, illetve a „Vidrászkutyák története” című írásait.