Kiadó: A/3 Kft

Kiadás helye: Budapest

Kötés típusa: Puhatáblás-cérnafűzött

Oldalszám: 358

Méret: 21 cm x 15 cm (Praktikus kézkikönyv méret)

ISBN: 978-963-06-4044-2

Illusztrációk: Színes fényképek

Szerzők: Dr. Lehel József, Dr. Vetter János.

ISMERTETŐ:

Növényi mérgezésekkel foglalkozó hasonló jellegű kiadvány 1985-ben jelent meg dr. Haraszti Ede, a Növénytani Tanszék professzora gondozásában. Az elmúlt 20 év alatt az ismeretanyag bővült, újabb és újabb mérgező anyagokat mutattak ki a vadon termő, a szoba- és a kerti vagy akár a termesztett növényekből is.
A könyv elsősorban azokat a növényeket és az általuk okozott mérgezéseket mutatja be, melyek gyakrabban szerepel(het)nek kórokként az állatorvosi gyakorlatban. Természetesen az ismertetett fajoknál sokkal több növény idézhet elő toxikózist kedvtelésből tartott és haszonállatainkban.
Az 1. fejezetben a fitotoxinok kerülnek ismertetésre. A kémiailag változatos szerkezetű fitotoxinok közül a kifejezet-ten toxikus alkaloidokat, glikozidokat, szaponinokat, fitoösztrogéneket és toxalbuminokat mutatják be a szerzők részletesebben.
A 2. fejezetben általános gyógykezelési irányelvek kerülnek ismertetésre az alkalmazható gyógyszerhatóanyagok felsorolásával. Gyorsan változó világunkban a felhasználható gyógyszerek száma és köre naponta változik. Ennek ellenére a hatóanyagoknál, a teljesség igénye nélkül, megadtak egy-egy törzskönyvezett állatgyógyászati- és humán törzskönyvezett készítményt.
A 3. fejezetben a mérgező növények a fő, károsított szerv, illetve szerv-rendszer szerint kerülnek csoportosításra, ezen belül külön-külön kiemelve a vadon termő, a termesztett, illetve a szoba- és kerti növénye-ket. A könyvbe több mint 100 növényt vettek fel. Az egyes növényi eredetű mérgezéseknél kitértek az adott növényre és rokon fajaira, a fito-toxinokra, megadva, hogy azok a növény mely részében találhatók elsődlegesen, a lehetséges klinikai tünetekre és a gyógykezelési lehetősé-gekre, valamint a növény felismerését könnyítendő csaknem valamennyi fajról színes fényképet is bemutatnak.
A könyv részben a graduális képzésben, részben pedig a posztgraduális szakképzésekben (toxikológus, kisállatgyógyász) használható, ugyan-akkor a gyakorló állatorvosok munkáját is segíti, és hasznos lehet más, a területen vagy határterületen dolgozó kolléga vagy más érdeklődő számára is.

Dr. dr. habil. Semjén Gábor CSc – egyetemi tanár


ELŐSZÓ A könyv elsősorban azokat a növényeket és az általuk okozott mérgezéseket mutatja be, melyek gyakrabban szerepel(het)nek az állatorvosi gyakorlatban.
Természetesen az ismertetett fajoknál sokkal több növény idézhet elő toxikózist haszon- és kedvtelésből tartott állatainkban. A legtöbb esetben a kezdeti tünetek – nyálzás, hányás, hasmenés – az emésztő-csatorna irritációjára utalnak, és a gyakorló állatorvos az elkülönítő kórjelzés során nem is gondol növényi eredetű mérgezésre. Eset-legesen akkor merül fel ennek gyanúja, amikor már valamely más szerv (szív, máj, vese, idegrendszer) károsodására utaló tünetek is csatlakoznak.
A „Növényi eredetű méreganyagok” fejezetben a fitotoxinok álta-lánosan használt csoportosítását mutatjuk be. Az egyes méreg-anyagoknál esetenként olyan növények is szerepelnek, amelyek nem kerülnek részletes tárgyalásra a 3. fejezetben. Azonban ezek is hasznos információt szolgáltathatnak az állatorvos számára az el-különítő kórjelzés kialakításakor a hasonló vagy rokon vegyületek és növények ismeretével.
A növényi eredetű méreganyagok köre sokrétű, kémiailag változatos szerkezetű vegyületek. Kifejezett toxikus hatással rendelkeznek az alkaloidok, a glikozidok, a szaponinok, a fitoösztrogének és toxalbuminok. Számos esetben viszont az egyéb növényi összetevők (szerves savak, kovasav, cserzőanyagok, illóolajok, balzsamok, gyanták, vitaminok) is felelősök lehetnek, illetve hozzájárulhatnak a mérgezés kialakulásához. Igen sok növényi méreganyag hatás-mechanizmusa nem kellően vagy csak részben ismert.
A gyógykezelés fejezetben általános kezelési irányelveket ismertetünk, felsorolva az alkalmazható gyógyszer hatóanyagokat.
Gyorsan változó világunkban a felhasználható gyógyszerek száma és köre naponta változik. Ennek ellenére a hatóanyagoknál, a teljesség igénye nélkül, megadtunk egy-egy állatgyógyászati- és humán törzskönyvezett készítményt. A részletezett növényi eredetű mérgezéseknél ezekre csak utalást teszünk. Ahol specifikus kezelést, azaz antidotumot vehetünk igénybe, azt megadjuk az általános irányelveknél, illetve a 3. fejezetben tárgyalt mérgezésnél.
A mérgező növényeket a fő, károsított szervrendszer szerint csoportosítjuk, külön-külön kiemelve a vadon termő, a termesztett, illetve a szoba- és kerti növényeket.
A kiemelt jelentőségű és már régóta ismert toxikus növények között helyet kaptak olyan egyedek is, amelyek egyre gyakrabban fordulnak elő hazánkban is kertekben, udvarokban és lakásokban. Így ezek mérgezési forrást jelenthetnek a háztáji gazdaságokban és a kedvtelésből tartott állatok számára.
A fejezetben ismertetjük a növényben található méreganyag(ok)at, megadjuk azon növényi részeket, amelyek legnagyobb koncentráció-ban tartalmazzák ezeket. Hasznosnak ítéltük, hogy a mérgezés szempontjából fontos célszervezetek között egyaránt helyet kapjanak a haszon és a kedvtelésből tartott állatok is (a kevésbé gyakoriak zárójelben szerepelnek). A lehetséges tünetek mellett, amelyek mélysége, intenzitása, időtartama stb. állatfajonként változó lehet, adatokat szolgáltatunk az egyes növényeknél a mérgező mennyiség nagyságára, ahol ez rendelkezésre áll. Számos esetben, azonban néhány levél, bogyó vagy mag elrágcsálása már mérgezésre vezethet a méreganyag típusától vagy az állat nagyságától, fajától stb. függően.
A növényi hatóanyagok neveit magyar (fonetikus) írásmóddal adjuk meg, a növények latin és magyar neveit Simon Tibor A magyar-országi edényes flóra határozója (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000) alapján használjuk.
A Függelékben található többféle csoportosítás és irodalomjegyzék hasznos segítséget nyújt a könyv használatához, az elkülönítő kórjel-zés kialakításához és további információ szerzéséhez a tudományos irodalomból.
A könyv elsősorban a graduális képzésben az állatorvostan és zoológus hallgatók számára készült, de a bolognai rendszer beindulásával szerepe lesz az alap- (BSc) és mesterképzésben (MSc) is a toxikológia tantárgy oktatásakor. A törzsanyag bővülése és az óraszám csökkentése miatt, a szükség szerint kiírandó fakultatív tárgyak oktatási alapját is képezi.
A posztgraduális oktatásban is fel kívánjuk használni a Toxikológus, Kisállatgyógyász és egyéb szakképzések során.
Ugyanakkor a könyv kiadásával a gyakorló állatorvosok munkáját is segíteni kívánjuk, de reméljük, hogy az összeállított ismeretanyag hasznos lehet más, a területen vagy határterületen dolgozó Kollégák (állattenyésztők, növénytermesztők, kertészek, biológusok) vagy más érdeklődő számára is.